"Becsuri-csárda"

Ezért a helyért meg kell küzdeni
 Gazdianyuval

A címben szereplő baromságot Gazdi találta ki, utalva arra a kellemetlen tényre, hogy sokszor bepisilek. Bár ami azt illeti inkább kakilok... Naponta tízszer. Gazdi el is nevezte magát udvari kutya-kaki-kaparónak. Szép cím, belátom! Azt nem tudom a nemesi rangsorban hol helyezkedik el, de szerintem valahol a vitéz és a báró körül. Minden esetre aki sokat eszik az ugye.... Márpedig én nem koplalok! Viszont már tudom jelezni, ha mennem kell. Nem túl feltűnően csinálom, az igaz, leülök a Gazdival szemben és erősen szugerálom. Sajnos ezt nem mindig veszi észre, innen a sok bent megyek ki állapot. Ha viszont kint végzem kisebb-nagyobb dolgomat mindig kapok jutifalatot. Már eljutottam odáig, hogy amint kiérünk a házból én máris kérem, úgyis fog sikerülni előbb-utóbb. De Gazdiék szigorúak! Csak a munka után jöhet a dicséret. Ja, erről jut eszembe! Esténként, mikor az utolsó sétáról hazaérünk, olyan boldogság fog el, hogy muszáj vagyok teljes erőből körberohanni a lakást. Ilyenkor aztán repül minden, szőnyeg, papucs vagy bármi, ami szembe jön. Valamelyik este megkaparintottam Gazdi papucsát és iszonyatosan elláttam a baját. Morogtam, rohantam, ráztam, téptem, nagyon félelmetes voltam. Mint egy vadállat! 

Imádok napozni!

Kezdek hozzászokni az új életemhez. Sokat alszom, rágok, sétálok. Nem vagyok túlzottan bújós, de egy férfitól ez nem is várható el. Azért szeretem, ha a Gazdi pár percig ölelget, simogat, de nem engedem, hogy túlzásba vigye! Nem vagyok és egy nyafka kislány! Viszont rájöttem, az esőt nem szeretem. Volt két nap, mikor megállás nélkül esett, Gazdi meg fejébe vette, hogy engem ki kell mozgatni, hogy nyugodt legyek, így aztán több órát sétáltunk. Az nem vigasztalt, hogy ő is pacallá ázott! Viszont mióta megjött a tél azóta nagyon elememben vagyok. Gazdianyu mindenáron ruhácskát akart nekem venni, nehogy megfázzak, de lebeszéltem róla. A mínusz 10-ben olyan aktív lettem, hogy csak na! Imádom a hideget. Gazdi meg is jegyezte egyik esti séta alkalmával, hogy biztos rozmár őseim lehettek. Nem értem őket! Ők vannak felöltözve és fáznak!? Én meg egy szál bundában olyan jól érzem magam! Igen a bundám! Gazdi azzal szekál, hogy két számmal nagyobb rám, biztos a Hádában vettem leértékelve! 

Minden hétre jut valami: a múlt héten voltam öt hónapos, ezen a héten pedig megyek a doktorbácsihoz. Remélem mindent rendben fog találni!