Nem katasztrófa, csak...

Karácsony! 

Most már nem. A héten többször dúdolta ezt a dalt Gazdiapu, de mostanra megértettem. Az elmúlt hét csak egy kicsit volt bonyolultabb, mint eljutni a Holdra. Nálunk is többször fölhangzott az ismert szlogen: 

- Huston, van egy kis problémánk!

Egész idő alatt forrt a levegő, Gazdianyu a szabadsága alatt is kénytelen volt bejárni dolgozni, a suliban is karácsonyi ünnepségek, bevásárlás, takarítás, főzés, fa díszítés, szaloncukor kötözés, és állandó idegeskedés, hogy erre sincs pénz, arra sincs idő... Összességében úgy éreztem magam, mint egy elmegyógyintézet dühöngőjében turnusváltáskor. 

Az egészet súlyosbította a tény, hogy a porszívó egész héten kézközelben volt, és hol innen, hol onnan üvöltött fel, engem a jeges félelembe kergetve. Annyira gyűlölöm a hangját, hogy amikor felhangzik én farok behúzva bújok a párnák alá, de sehol sincs menekvés előle.

Azért hála Istennek, eltelt ez az idő is. Mostanra minden lenyugodott, elcsendesült. Szent este van. Épp túl vagyok az esti sétán, itt fekszem elnyúlva Gazdiapu és Gazdianyu között. Fejem Gazdiapu combján, popsimmal meg Gazdianyut nyomorgatom, és élvezem a csendet, nyugalmat, meleget. Gazdiék forralt bort iszogatnak, a karácsonyfa gyengéden világít a szoba sarkában, és Cd-ről karácsonyi dalok halk hangjai andalítanak. A szaloncukrot már megkaptam, még az ünnepi vacsora van hátra. Remélem abból nekem is jut egy kevés, hiszen a halat imádom! A bejgli viszont nem a kedvencem. Viszonylag kevés húst tartalmaz. De a teát, azt nagyon szeretem! A múltkor jöttem rá, hogy az milyen finom. Vacsi után majd kérek egy kicsit. Mindegyiket megiszom, de az angol karácsonyi keverék a kedvencem. Van benne jó sok alma, fahéj, narancs és citromhéj, sőt még egy csepp méz is. Na, ez igen! Ez karácsonyi dőzsike!

Nem bírtam kihagyni - annyira finom!

Jaj! Majd elfelejtettem! Én is kaptam ajándékot! A blogpályázaton ugyan nem nyertem semmit, de azért kaptam egy vigaszdíjat! Itt vagyok vele lefényképezve!

Olyan jó ez a nyugalom! Nagyon élvezem. Gazdianyu most beszélt a mamájával és papájával telefonon. Ők azt hiszem a Gazdinagyijaim. Sajnos Gazdiapu azt mondta, neki nincsenek már szülei, és szomorú lett, miközben rájuk gondolt. Nagyon sajnálom őt, de azért arra gondoltam, hogy akkor ő meg talált gazdi! És legalább mi árvák tartsunk össze - és ne csak karácsonykor!

Boldog ünnepet kívánok minden gazdinak, kutyának és minden árvának!