 |
| Nagyon figyelek! |
Ma lettem fél éves. Nem dicsekvésből mondom, csak tényként közlöm. Kezdek kamaszodni. Gazdi szerint pont úgy tudok viselkedni, mint egy ember gyerek. Néha dacos vagyok, ellenálló, lázadó is itt-ott, de egy puszival azonnal le tudom szerelni a családot. És ezzel tisztában is vagyok. Tudom, mikor teszek rosszat és olyankor olyan pofával tudok bocsánatot kérni, hogy Gazdi azonnali hatállyal palacsintává lényegül. Elég, ha hanyat vágom magam, két mellső lábam behajlítom és vigyorgó pofával nézek rá. Nagyon tudok mórikálni! Ha akarok valamit, hát kifejezem! Például: ha elfogy a vizem, beviszem a számban az edénykémet, ha éhes vagyok csörömpölök a tányérommal, ha mennem kell... na az már kissé bajos is tud lenni. Eddig hangosan ásítoztam, de ez nem volt elég direkt. Aztán az előszobába mentem és leültem a póráz alá - ez meg nem mindig volt észrevehető. Újabban a wc előtti kis szőnyeget nyaggatom, ez most úgy tűnik beválik!
Mindenféle történik ám velem. Kinőttem a bolhanyakörvem, ami így kicsiszálta a nyakamat. Most, amíg be nem gyógyul nyaklevest (értsd cseppeket) kapok. Kezdek leszokni az állandó nyüzsgésről. Mostanában amíg Gazdi tüsténkedik én inkább alszom. Általában akkor vagyok aktív, ha hazajön Gazdanya. Ennek ő annyira nem örül, főleg ha nem hagyom átöltözni. Pedig olyan jó móka leráncigálni a gönceit. Különösen a harisnyáját szeretem cincálni, de szoknya, nadrág, sál, bármi megteszi, amivel bosszantani tudom! Kaptam mindenféle rágókát, hogy a papucsok inzultálásáról szokjak le. Bizton állíthatom, jó úton haladok! De azért az olyan cuccokat szeretem, amik ehetők. Kaptam már szárított malacfület, bika ínt, füst ízű cupák csontot. Mondjuk az volt a kedvencem, csak a füst miatt rengeteget ittam rá, ami az én helyzetemben nem volt túl szerencsés.
Imádom a sétákat! Mivel erdő szélén lakunk, és ahogy elhagyjuk a kertet már az erdőben vagyunk, így kifogyhatatlan tárházát lelem a rágható, cipelhető faágaknak. Minél combosabb az ág, annál jobb. Gazdiék jókat szoktak kacarászni, mikor rárobbanok egy két méteres karvastagságú darabra. Addig egyensúlyozom a számban, amíg fel nem tudom emelni, és akkor rendkívül büszkén cipelem arrébb. Sok kutya jár errefelé, így sosem unatkozom. Főleg vizslák a barátaim, de van corgi, tacsi, labi is. Minél nagyobb, annál jobb! A múltkor vagy egy órán át küzdöttem egy Panír nevű vállalkozóval, aki méretre kétszer akkora volt mint én, de ez egyikünket sem zavarta. Van egy agár is, de azt még nem tudtam utolérni. A szülinapomra kapok egy szép ágyat, amit most várunk. idáig Gazdi mellett aludtam az ágya alatt, az új ágy az ágy végébe fog kerülni, mert nappal meg ott szoktam heverészni.
Remélem ma már megjön! Na kutyapuszi mindenkinek! Jövő héten veletek ugyanitt!
